Minden úgy alakult, hogy mindenképpen rossz legyen vele együtt lenni. Hiszen aki egyszer, többször elárult, azzal soha nem lesz jó az együttlét. Azt amúgy sem lehetne visszacsinálni.
Nézem ezeket... húspiac, eddig se nagyon volt értelme.
Ennek lett volna értelme. Hogy szeressen. Vajon másokat sem tud/tudott szeretni? Jó így az élete? Hogyan tudnak emberek teljesen érzéketlenül végigélni életeket, mindig csak azt téve, amit a társadalom vagy bizonyos személyek elvárnak tőlük, amit a fülükbe sugdosnak?
Hát nem is tudom. Igazad lehet. Kezdem azt hinni, hogy tényleg bennem van a hiba. Miért nem vagyok toleránsabb és miért nem tudom megérteni, hogy neki is szüksége van egy igazi megértő társra.
Valószínűleg nem fogja folytatni már. Miután ezt a kis történetét leírta - 1-2 nappal később még folytatta egy másik helyen, majd eltűnt végleg. Engem is érdekelt volna a folytatás (ha esetleg elakarod olvasni megkeresem és átküldöm a linkjét). Üdv: levi
Ma is eszembe jutott. Mennyire hozza ezt a "közvetítő" figurát, napjegy szerint. Az az íráska elég gyengécske (kicsit sok benne az egy főre eső seggnyalás, szerintem beleírtak), de hát kit érdekel? Az a lényeg, hogy mégis róla szól.
Nyugtalanít. Szeretném tudni, hogy ő volt. Ennek lenne értelme. Bárki más van benne, nem érdekel.
Félek, hogy ez több, mint aminek látszik. Egy óvatlan pillanatban megjelent egy kép, ahogy a mézeskalácsházban egy kanapén a testéhez kifliződve fekszünk, ő félkönyékre támaszkodva simogatja a hajamat. De ez csak egy kép. És ez az oka, hogy soha nem találkozhatok vele. Mert ezek mindig kiütköznek valahol. Magamat sem ismerem eléggé. Próbálom elhitetni magammal, hogy de nem, én nem az lennék, aki majd beleszeret, és magáénak akarja (egy olyan embert, akivel még két szót nem váltott), aki a földhöz veri magát a háza előtt, zaklatja az interneten, elviseli a feleség, a már felnőtt gyerekek fájdalmát, dühét ésatöbbi. Esetleg beleőrül. De miért pont ez az ember? Megéri ez a nagy felhajtás? Nyilván nem. A szokásos kérdés: „az adott történés téged szolgálna vagy sem? Általa teljesebbé válna az életed?” Még ha csak a legkedvezőbb kimenetelre gondolsz, de ennél lehetnek rosszabbak is.
Saját tapasztalatból, egyvalami segít: tartsd távol magad tőle, ne nézegesd közösségi oldalon a képeit, ha felhív, ne társalogj vele, ha ír, röviden küldd el. Különben még 2 év múlva is bele fogsz dögleni.
És ne igyál, mert az csak felerősíti az emlékeket, akkor is csak sok idő után mászol ki belőle.
